Amikor gyerekeim iskolába jártak nagyon utáltam fogadó órára járni. Kovács Antalnak (http://pincearon.hu/)  mégis sikerült rávennie, hogy elmenjek Balog Árpád csongrádi borász (https://www.facebook.com/arpad.balog.39?fref=ts) „spontán fogadóórájára” a VinoPiano Borbárba.

Most már mondhatom, hogy köszönöm. Hiszen sikerült megismerkedni Balog Árpád csongrádi borásszal és kézműves boraival. Kár lett volna kihagyni.

Az első bor, amit kóstoltam az egy Kövidinka 2015 hordóminta volt. Amikor megízleltem, egyből felmerült bennem, ezt biztos kövidinka. Azt gondolom, Balog Árpádnak sikerült megalkotnia a régi, rossz véleményektől és hagyományoktól megszabadított KÖVIDINKÁT. Már a színe is meglepetés, tiszta és mély aranysárga. Illat aromáiban intenzíven jelentek meg  a friss gyümölcsök, mint birs, körte egy kis barackos beütéssel. Ízében sem fukarkodott a meglepetéssel. Minden amit illatában mutatott ízében is ott volt hasonló intenzitással. Ízvilágában a gyümölcsök mellett meglepő elem az „alföldi ásványosság” is helyet követelt magának. De ez egy oximoron (azaz „Látszólag egymást kizáró ellentétek ironikus célú összekapcsolása”). Szerencsére jelen volt Balog Árpád is, aki mint kiderült civilben földrajztanár és megmagyarázta a jelenséget. Az alföld talajának kialakulásában jelentős mértékben szerepet játszanak a folyók és az egyéb mélytalaji vízmozgások. Ezek a jelenségek egész speciális talaj összetételek kialakulását segítik. Ezért az alföldi talajok több rétegűek, mint ásványi réteg, homokos réteg, löszös talajok, stb. és a mélyben a vizek által ideszállított ásványi réteg is jelen van. Tehát ez a magyarázata az „alföldi ásványosságnak”. Ez a tétel már hordómintaként is jelentős értékekkel rendelkezik. Mi lesz belőle később!!?. Feltétlenül szeretném később is megkóstolni.

A borsor következő tétele a Siller (zweigelt) 2015. Őszintén semmi különleges, de egy kellemes asztali bor napi fogyasztásra. Biztos a nyári melegben fröccsként nagyon üdítő lesz. Nekem nem igazán jött be, de …

A következő pohárba kerülő bor egy Rosé (kékfrankos) 2015 volt. Ennek a tétel számomra több meglepetést is okozott. Az első a színe, amit nehéz meghatározni a WSET kategóriák szerint. Ezért inkább azt mondom, hogy a szép rózsaszín és a halvány narancssárga között mozog. A színei annyira intenzívek, hogy még a nem tökéletes megvilágításban határozottan világítottak. Már az első szagélmény is elképesztő volt. Az intenzív, friss illatos gyümölcsök (ribizli, málna) ízbombája jelent meg az orrban. A következő meglepetés az ízben jelentkezett, hiszen a bort kóstolva félédes íz tolult a számban. Nagyon kellemes friss, édes gyümölcsök. Az első korty mellé egy kicsit túlzott savasság párosult. Azonban egy kicsi szellőztetés után már nem volt bántó. Balog Árpád elmondta, a rosé csak kevés ideig volt héjon és szinte egész életét hordóban töltötte. Ez egy érdekes és különleges illat és íz aromákkal rendelkező bor.

Ezután egy Zweigelt 2015 tételt kóstoltam. Erre csak azt tudom mondani ld. Siller (zweigelt) 2015.

Az utolsó bor egy Kékfrankos 2015 volt. Színe mély bíbor, lila karimával. Illatában is már jellegzetesen intenzív kékfrankos jegyekkel bír, piros és fekete gyümölcsök harmóniában. Ízében friss fekete gyümölcsök jelennek meg. Az első korty után is letagadhatatlan kékfrankos. Az első korty mellé egy enyhén túlzott savasság párosult. Azonban egy kicsi szellőztetés után már nem volt bántó. A decantálás igazán jót tett a bornak, mivel utána még több szépséget mutatott. Nagyon kellemes, kissé gyengéd tannin is érezhető volt. Minden összetevő könnyedséget sugallt. Azonban szerintem ez csak azt jelenti, hogy a bor még nagyon fiatal. Az érési potenciálja óriási. Eltettem belőle és hiszem, néhány év múlva egy nagyszerű, érett és elegáns bort fogok kóstolni.

Egészségedre!

Vágó László