A BorYssza Krónika első száma a Sárospatakról érkezett Vincze Tomit és borait veszi górcső alá.
Vincze Tomi fiatal, Y generációs borász Sárospatakról. Bemutatkozáskor kézműves borásznak vallja magát, bár hozzá teszi „bármit is jelent ez”. Azonban ezt a fogalmat és a tartalmát is csak, pozitív értelemben használja. Jelenleg párjával, Kovács Eszterrel dolgozik együtt, azaz művelik a szőlőt és készítik a bort. Tomi a 2015-s évjáratú Furminjával lopta be magát Eszti szívében, Eszti meg a „szőlőmunkájával” Tomiéba.
Együtt viszik az 1,3 ha-s birtokot, mely jelenleg még nem elég a megélhetésre, de tervük szerint hosszútávon, a lépésről lépésre felépített birtokkal eljutnak idáig is. Hitük szerint mind a cégnek, mind a szőlőtermesztésnek és borkészítésnek az organikus fejlődés és kezelés a legideálisabb út. Ebbe a koncepcióba tartozik az is, hogy annyi területet vállalnak be, melyet ketten kézben tudnak tartani. Így mindent ellenőrzés alatt tarthatnak, azaz alapvetően minden munkát maguk végeznek.
Tomi 2012-ben ismerkedett meg az Ábrahám Pince (http://abrahampince.com/) borászaival, Ábrahám Enikővel és Péter Róberttel. Ott tanulta meg, hogy bort lehet nagy szeretettel, szívvel csinálni nem a kereskedőknek, felvásárlóknak kiszolgáltatva. Itt tapasztalta meg, hogy a szőlőt nem csak vegyszerekkel lehet (kell) megvédeni, hanem biológiai módszerekkel, környezetkímélő és kíméletes módon is megoldható. Ez számára sokkal ideálisabb és elfogadhatóbb volt. Ennek szellemében 2012-ben Tomi készítette és „publikálta” első borát Hosszú-hegy dűlőből. A következő évjárata 2013-s volt. A következő 2014-ben nem készítettek bort, talán csak egy gönci hordónyit, mert nagyon beteg volt az évjárat és bio módszerekkel nem tudták megvédeni a szőlőt. A 2015-s évjárat volt, amikor elkezdett borokat palackozni és bemutatni a borkedvelő embereknek. Mondhatjuk evvel az évjárattal robbant be a boros köztudatba és a borkedvelők „torkában”. Ekkor kb. 1000 palack készült. A 2016-s évjáratból szintén kb. 1000 palacknyi kerekedett ki.

Én először 2016 kóstoltam Tomi borai szintén a Vino Piano Borbárban, melyről szintén egy cikkben számoltam be. A következő alkalom, amikor kóstoltuk Tomi borait, az a BorYssza Tokaji Túra volt.

A jelenlegi szőlőterületük kb. 1/3-da viszonylag jól aszúsodó sárospataki Király-hegyen van. A Szemince-hegyen van kb. 0,6-0,7 ha területük. Ezt a hegyet korábban Szent Vince hegynek neveztek, mert ezen a helyen állt domonkos rendi kolostor és már az 1200-s években voltak itt szőlők. Sajnálatos módon egy kőbánya települt ide, mely eltüntette a szőlőterület nagy részét. Jelenleg kb. 5 ha a megmaradt szőlőművelésre alkalmas, de méltatlanul elfeledett területből. Bíznak benne és tervei szerint tesznek is érte, hogy újra bekerüljön a boros köztudatba. A Szemince-hegyi dűlő számukra azért szerethető, mert amellett hogy a neve is kötelez és közel van Sárospatakhoz, a dűlő nem nagy termőterületű és a környék nem nagyon lett iparosítva. A szomszédok több generációs, családi kisbirtokok, akik a szőlőért, a környezetért és talán a társaságért járnak ki a szőlőbe. A szomszédságban van mandula ültetvény és egy fajtagyűjtemény is. A Szemince-hegyen a buddhista szellemben élnek együtt a kisbirtokok és tulajdonosaik. Van még egy 0,4 ha-s területük a sárospataki Hosszú-hegy dűlőben, ahonnan a család boros története elindult. Tomi nagypapája, aki nem tokaji születésű, hanem a borvidéken letelepedett helyi lakosként, az 1980-s évek végén telepítette az első szőlőket ezen a területen és kezdett bort készíteni a fiával. Ezt folytatja most Tomi közösen Eszterrel.
Tavaly kitaláltak egy új szériát, melyet az Ízibe névvel hoztak forgalomba. Ez egy borász szójáték. Az Ízibe sorozatnév a hamar palackba kerülő, viszonylag gyorsan elkészülő borokról szól. A múlt évi borsorhoz tartozott egy sárgamuskotály, egy kékfrankos rosé és egy friss furmint. A tavalyi sorból már csak a néhány palack sárgamuskotály maradt, mely vásárolt szőlőből készült. Úgy döntöttek, amíg nem lesz saját sárgamuskotály területük nem készítenek sárgamuskotály bort. Ennek a sorozatnak a szakmai tapasztalata alapján a borok készítésekor nagyrészt a spontán erjesztést választják. Sőt ettől az évtől már nem használnak élesztőt semelyik bor készítésénél. Kísérletként, idén ugyanazt a tételt két tartályban, az egyiket élesztőzték, a másikat spontán erjesztették. Az eredmény azt mutatta, hogy a spontán erjesztés sokkal illatosabb és gyümölcsösebb aromákat adott. Az élesztőkkel való „játék” nagyon érdekes dolgokat produkálhat, pl. egy nagyon illatos alapanyagból egy jó élesztő nagyon színes borokat tud adni. Azonban az általuk deklarált természetesség és környezetbarátság miatt nem fér bele egy messziről idehozott élesztő használata.
Mivel nincsen speciálisan a Tokaji borokhoz, szőlőfajtákhoz szelektált élesztő, általában francia fajtákat használnak. Tomi szerint a bor tokajiságát az adja meg, ha azok az élesztők viszik az erjedést, melyek a szőlőből jönnek vagy az erjedés kezdetekor a levegőből „elkapott” helyi és néhány évszázad alatt kiszelektálódott törzsekből. Az általuk választott élesztő kezelés mellett a borkészítési módszereikhez tartozik a dűlőszelektált tételek készítése, kíméletes bánásmód a szőlővel és a borral, szükség szerint az üvegdúgó alkalmazása, a tartály és hordó kreatív használata és házasítása. Tovább fejlődve próbálkoznak a biodinamikus módszerekkel is. Az idei évjárat, annak ellenére, hogy a tavalyinál kevesebbet permeteztek, termés mennyiségileg jobbnak ígérkezik.

Az idei visszakóstolás nem hozott kiemelkedő meglepetést, de egy igazán szép borsorral ismerkedhettünk meg.
1.) Ízibe Sárgamuskotály 2017
2.) Beugró 2016
Szemince-hegyi száraz furmint-hárslevelű házasítás, mely a Beugró nevet kapta. Ez arra utal, hogy ennek területnek Tomi által készített első évjárata (2016-ban vásárolta a területet) és ismerkedése a területtel és rajta levő szőlőkkel. Egyben ez a tétel egy nagyon jó kóstoló indító könnyű, feszes bor.
Megvásárolható a Vino Piano Borbárban.
3.) Szemince hegyi furmint hárslevelű 2017 
4.) Hárslevelű 2015
5.) Furmint 2015
Szerintem az előző 2016-s kóstolás után sokat változott a bor és mondhatom a javára. Örülök, hogy visszakóstolhattam. Illatában intenzív furmint aromákkal köszönt a pohárban és az orrban is. Még mindig a gyümölcsös, kicsit virágos és mézes illataromák jellemzik. Ízében is kiválóan hozza az illatban érzett aromákat. Szép savgerince nagyon jól megtartja az átlagnál magasabb alkoholt. Kortyolva a bort egy nagyon gömbölyű, komplex ízvilág került a szánkba. A kortyban megjelenik a gyümölcsösség, virágosság és az édes mézesség is és ez mind nagyon szép harmóniában. Lecsengése hosszan simogatja a szájban levő érzékelő bimbóinkat.
6.) Panorama 2016
A mádi Bomboly dűlőből vásárolt furmint és hárslevelű szőlőből készült házasítás. Illatában intenzív gyümölcsös (körtés, barackos, citrusos) és virágos (hárs, kicsi akác) aromák jelennek meg. Egy kicsit hárslevelű dominanciával, de harmonikusan. Ízében is kerek, komplex aromák kerülnek a poharunkba. Mindkét összetevő mutatja magát, de nagyon jól kiegészítik egymást. A kóstoláskor mindkét összetevő diszkréten jelzi ottlétét. Kortyoláskor egy gömbölyű, barátságos ízvilág önti el szájunkat, mely nagyszerű élmény és élvezet. A tétel hosszú furmintos kesernyés korttyal távozik.  
Megvásárolható a Vino Piano Borbárban.
7.) Cuvée 2015 félédes
Ez a tétel hárslevelű, furmint és sárgamuskotály házasítás. A szőlőfajták jegyei az illatban harmonikusan egybe olvadnak. Semelyik sem dominál, de mindegyik jelzi, hogy ő is ott van. A komplex aromák, egymást kiegészítve igazán gömbölyű illataroma képet nyújtanak. A kóstolás nagyon izgalmas élményt nyújt. A kinyílás különböző fázisaiban más-más szőlőfajta aromái mutatják magukat, jelezve jelenlétüket. A bor hosszú furmintos kesernyés korttyal búcsúzik.

Végül Tomit megkérdeztem néhány szakmai, „filozófiai” témáról is. Szerinte Tokaj-hegyalján van még javítani való a közösségi, szakmai kapcsolatokon és együttműködésen. Azért vannak jó kezdeményezések is, ilyen pl. a közösségi feldolgozó helyek, a pálinkafőző műhelyek mintájára. Más borvidékek példája alapján Tokaj-hegyalján is szükség lenne boros szakmai csoportokra, közösségekre, melyek egységes borászati koncepciót és erős marketinget adnak a tagok számára.
A tokaji előírások ellenében szívesen foglalkozik kék szőlővel is. Készített kékfrankos és zweigelt szőlőfajtából vörösbort és rosét is. Nagyon reménykedik abban, hogy Tokaj-hegyalján változnak a szabályok és a feldolgozható szőlőfajták sorában bekerülnek a kékszőlők is.

Ezzel a cikkel útjára indítom a BorYssza Krónikákat, melyben beszámolok sok-sok érdekes és izgalmas dologról a borok hátterével, borászatokkal, borászokkal és boros eseményekkel kapcsolatosan, a borokat sem kihagyva. Ebben a kalandban együttműködik velem Vajas Balázs, a Vino Piano Borbár tulajdonosa. Remélem közös munkák – Balázs szervezi a Borozz a borásszal kóstolókat és árulja a borokat. Magam élvezem a borkóstolókat, a borokat, és fényképes beszámolókat készítek az eseményekről – érdekes, hasznos és izgalmas képet kaptok egy-egy borászról és borairól. Ezt csak avval tudjátok fokozni, ha részt vesztek a Borozz a borásszal kóstolókon.

Magyar bort inni élvezet, magyaroknak dicsőség!

Vágó László