2019. jan 22.

BorYssza Krónika Ság- és Vas-hegyi borokról

írta: László Vágó
BorYssza Krónika Ság- és Vas-hegyi borokról

Dénes Hegybirtok és Garger Pince kóstolója a VANBORIS Borbárban Zuglóban

Elfogult vagyok, ha meghallom a Garger nevet. Garger Imre Kékfrankos 2015 bora az egyik kedvencem és Imrét is nagyra becsülöm. Szerencsére már a hivatalos boros közönség is elismeri. Így nem volt kérdés számomra, hogy elmegyek a Garger Pince borait is bemutató kóstolóra. Hab a tortán, hogy megismerkedhetek egy számomra még ismeretlen borászattal és boraival, Dénes Hegybirtokkal és tulajdonosával, Dénes Tiborral. A kép pince két különböző borvidéket képvisel. Dénes Hegybirtok a Nagy Somlói, Garger Pince a Soproni borvidékhez tartozik.
A kóstolónak a Vanboris Borbár adott helyet, melyet Molnár Roland sommelier vezet feleségével.  Egy hangulatos boros ékszerdobozt hoztak létre Zuglóban. Igaz nincs a központban, de remélhetőleg azért sokan megtalálják. Megéri rábukkanni.

Egy érdekes közös vonás van a két borászat között. Ez pedig az, hogy a pincészetek a borvidék legtávolabbi pontján helyezkednek el, messze a borvidékek leginkább ismert területeitől. Dénes Hegybirtok a Ság-hegyen, már Vas megyében helyezkedik el. Somló-hegy (Veszprém megye) középpontjától légvonalban a Dénes Hegybirtok kb. 22 km távolságra van, gépkocsival kb. 40 km-t kell megtenni, úgy 40 percet autózva. Vaskeresztes, ahol a Garger Pince helyezkedik el, szintén Vas megyében van. Távolsága Soprontól légvonalban kb. 56 km. Autózva 1 óra 20 percet kell úton töltenünk 80-90 km-t megtéve.

Van még több közös pont is a két pince között.
A két borászat borkészítői alap szakmájukat tekintve nem szőlész-borász szakemberek. Igaz ez a borászok között nem különlegesség. Dénes Tibor villamosmérnök, Garger Dániel végzős orvostanhallgató és Garger Imre tanárember.
Mind a két borászat ökológiai szőlőművelést folytat. Törekednek a természetességre, minimális technológia használattal. Nem használnak élesztőt, spontán erjesztéssel készítik a boraikat.

Dénes Hegybirtok kb. 3 ha-n gazdálkodik, ami 17 helyrajzi számból tevődik össze. A természetesség mellett kiemelkedően törekszenek a terroir jegyek megtartására. Foglalkoznak rajnai rizlinggel, olaszrizlinggel, szürkebaráttal, furminttal és kísérleteznek vörösborokkal is. Minden borukat hordóban érlelik. Igyekeznek minimum 2-3 évesen forgalomba hozni a borokat. Elsősorban 500 l nagy hordókat használnak, furmint és chardonnay esetében vannak kis hordós tételek is. Sajnos a beígért rajnai rizlinget nem tudtuk kóstolni. Biztosan lesz lehetőség a pótlásra.

Pinot Gris 2012
Nagyon szép óarany nedű került a poharamba. Az orromat eltöltötték az intenzív már inkább az érett gyümölcs aromák és Ság-hegy teljes ásványos illata. Általában a mineralitásról azt tartják, hogy (kő)kemény érzetet nyújt. Azonban ez a Pinot Gris már illatában is kényeztető és kerek élményt adott. Lehet ez a hordó hatása, de nem annak tűnik. igazán kitűnő a hordókezelésük. Nem ül rá a borra, nem ad hozzá ízeket, hanem támogatja és kiegészíti a bort. Ízében már inkább a mineralitás, a somlói jegyek a jellemzők. Ezek mellett a vibráló savak és az enyhe érett gyümölcs, barack aromák ingerlik a szájam ízlelőbimbóit. A szürkebarát minerális és mandulás kesernyével mond búcsút és még hosszan jelzi az érzékeimnek, hogy

„Engem nem lehet elfelejteni,
Értem könnyeket illik ejteni,
Lehet így, lehet úgy,
De ha nincs is közös út,
Ábrándjaidban ott leszek ugyanúgy.”

Vörös Kakas 2016
Ez a tétel egy 85%-ban kékfrankos, a maradék pinot noir, zweigelt, portugieser, merlot házasítás. Pohárba kerülve az orromat betöltötte a fűszeresség, egy kevés gyümölcsösség és a mineralitás aromák. Megkóstolva egy harmonikus íz nyújt kellemes élményt a szájamban. A gyümölcs aromák szépen összesimulnak a fűszerességgel. A Ság-hegyre jellemző ásványosság ebben a borban is megjelenik, teljesen összhangban van és besimul az íz kavalkádba. Könnyű, nem túl hosszú gyümölcsös korttyal távozik. Szerintem ez a tétel fejlődni fog és pár év múlva egy igazán szép és még kerekebb, komplexebb ízeket fog mutatni. Persze, ha marad belőle.

Összességében a kóstolt Dénes Hegybirtok borairól azt tudom mondani, hogy igaz somlói vagy inkább Ság-hegyi borok. Jellemző rájuk a vibráló savak, melyek szépen harmonizálnak az alkohollal, a megfelelően vastag testtel és a gyümölcsös aromákat jól megtartják és megmutatják.

Garger Imre 2004-ben avval vizióval kezdte a borkészítést, hogy lerombolja a vaskeresztesi borok iránti bizalmatlanságot. Hiszen a Vas-hegy másik oldalán az osztrák (Eisenberg) oldalon nagyon szép borokat készítenek. Sajnos a vaskeresztesi borokkal szembeni ellenérzésekkel én is találkoztam. Egyesek úgy nyilatkoztak, hogy kóstolták volna a mostani vaskeresztesi borokat. Garger pince is kb. 3 ha-n gazdálkodik. Ezek a szőlőterületek kb. 4-5 különböző termőterületből állnak. Imre is kísérletezik. Az osztrák oldalon élő unokatestvérével furmintot telepítettek 0,5 ha-n. Kíváncsian várjuk az eredményt.
A borokat Garger Dániel a kisebbik fiú, aki végzős orvostanhallgató, mutatta be nagyon izgalmasan és mi nagy élvezettel hallgattuk.

Kékfrankos 2015
Egy elegáns, hűvös úriember. Mind illatában, mind ízében komplexitást mutat. Harmonikusan egészítik ki egymást az íncsiklandó gyümölcs és fűszer aromák, a még mindig igazán „aktív”, villódzó savak és a közepes alkohol. Kóstoláskor egy aroma orgia került a szájamba, mely teljesen elbódította az érzékeimet. Kerek, komplex és harapható testtel köszöntött és szép hosszú korttyal búcsúzott tőlem. Szeretném még korosabb időszakában is visszakóstolni.

Merlot 2016
Ez a tétel most debütált, én is most kóstoltam először. Egy évet töltött hordóban és palackban. Úgy tűnik Garger Imre a Soproni borvidékre nem igazán jellemző világfajtával is alaposan megismerkedett és jól bánik vele. Ez a tétel, maradva a fenti hasonlatnál, egy a hódításait most kezdő gigerli vagy csábító fruska. Behízelgő tulajdonságokkal. A poharamba kerülve már az első illat bódítóan betöltötte az orromat lágy, telt gyümölcsös fekete ribizlis, szamócás, szilvás jegyekkel és hasonlóan lágy fűszerességgel. Megkóstolva a bort a csábítás folytatódott. Szájamban az összes ízlelőbimbót azonnal elfoglalta gömbölyű, bársonyos friss gyümölcs és fűszer aromákkal. A bor a garatomon keresztül hosszan búcsúzott lágy, krémes tanninnal. Már most figyelemfelkeltő tétel, de néhány év múlva egy igazi bombázó lesz. Remélem akkor is lesz lehetőségem visszakóstolni.

Szeretném kiemelni mind Dénes Tibornál, mind Garger Imrénél, hogy a hordó használatuk kiváló. A hordó ott van a borban, de nem az adja a jellemző aromákat. Nem ül rá a borra, pont annyi amennyi szükséges az élvezeti élmény maximálásához.

A BorYssza Baráti Kör hamarosan BorYssza Vas-hegy Túrát szervez, mely keretében meglátogatunk 2 magyar vaskeresztesi pincét és 4 osztrák pincét Eisenbergben. Akit érdekel ez az izgalmas bortúra jelezze és én küldöm a már ismert részleteket.

Magyar bort inni élvezet, magyaroknak dicsőség!

Vágó László
borélmény szakíró

Szólj hozzá