2019. ápr 09.

BorYssza Krónika - Bor Tormával

írta: László Vágó
BorYssza Krónika - Bor Tormával

Az egri testvérpár a természetesség útján

A közel múltban, Noszvajon töltöttünk egy hétvégét. Ebből az alkalomból éltem Torma Zsolt korábbi meghívásával és ellátogattunk a Torma Pincébe v. (https://www.facebook.com/Tormapince/). Zsolttal tavaly év végén ismerkedtem meg egy bor-csoki kóstolón. Itt a Torma Pince borait együtt, pontosabban összekóstoltam My Choccy Csokoládémanufaktúra bonbonjaival. Ekkor kaptam tőle a megtisztelő meghívást. Erről a kóstolóról ezen a linken - http://bit.ly/2Bd7AQo - olvashattok részletesebben.

A Torma Pincészetet egy testvérpár Torma Zoltán és Torma Zsolt hívta életre. Nyíregyházán nevelkedtek. Nagypapájuk révén már ekkor kapcsolatba kerültek szőlővel és a borral.  A szabolcsi Ajakon kb. 7-8 ha szőlőt művelt és úgy 100-150 hl bort készített. Ezek az idők a „nem szeretem” zöldmunkák emlékeit idézik. Most már tudják, ez az időszak meghatározó volt életükben. Mindketten „pályaelhagyók”, akik a borkészítésben teljesedtek ki és találták meg életcéljukat. A fogyasztók nagy szerencséjére.
Zoltán tanulmányait formatervezéssel és belsőépítészettel kezdte. Igaz erről az irányról egy éles kanyarral átváltott a talajtani mérnöki tanulmányokra. Azonban megmaradt a szép tárgyak és a fa szeretete. Majd egy újabb fordulattal, ösztöndíjjal Németországban, Baden-Württembergben tanult borászatot. Ebben az időszakban a német borászati gyakorlat mellett tanult és dolgozott svájci és francia borászatokban is. Az iskola elvégzése után Magyarországon folytatta a talajtani-mérnöki tanulmányait. Szakdolgozatának témája „Az egri borvidék talajtana” volt. A magyar oktatási rendszer és a pályázatot kiíró minisztérium fricskája miatt, a német szakképesítés nem lett Magyarországon akkreditálva. Így mivel tudása volt, de Magyarországon elfogadott papírja nem, a beiratkozott az egyetem szőlész-borász szakára. Itt a szakdolgozat témája „A tápanyaggazdálkodás” lett, melynek a szakmai, gyakorlati részét a saját zengő ültetvényükön végzett munka alapján készítette el. És hogy még jobban és hasznosabban kihasználja az egyetemi éveket, párhuzamosan elvégezte a BGF marketing szakát is. A főískolai szakdolgozatának témája a „Bormarketing” volt. Ebben a témában számára a fogyasztói trendek megismerése volt a legfontosabb. Több nagyobb borászatban is dolgozott és jelenleg is az egyik ilyen főborásza.
Zsolt tanulmányi és szakmai pályafutása is hasonlóan kacskaringós és érdekes. Ő a felsőfokú tanulmányait a Pécsi Tudományegyetemen testnevelő tanár képzésen kezdte. Majd egy 180 fokos fordulat után a BGF-n BSc közgazdasági diplomát szerzett. Folytatva a gazdasági vonalat a Miskolci Egyetemen az MSc közgazdasági diplomát is megszerezte. Csak hogy izgalmasabb legyen és ő is hasznosan töltse az időt, mérlegképes könyvelői és adótanácsadói képesítésre is szert tett. A gazdasági szakmát jelenleg is űzi.
A testvérek, Zsolt unszolására, 2004-ben vágtak bele a saját pince kialakításába. Pincéjük az „egri pincesoron” a Kistályai úton van. Tavaly egy nagy fejlesztésbe kezdtek. Így most eléggé rendezetlen a helyzet. Azonban azt ígérik (remélik), hogy nyár végére már kész lesz az új pince, a tároló helység, az új kóstolóhelység és az egész környezet a borkedvelők fogadására. Azt nem mondhatom, hogy az idei új borukat már ott lehet kóstolni. De nem az építkezés, hanem a NEM KELL filozófiájuk miatt. Ez náluk azt jelenti, hogy nem kell a bort az elkészülte után azonnal forgalomba hozni. Kivárják, amikor az adott tétel a legjobb állapotban lesz, és úgy látják érdemes bemutatni a fogyasztóknak. A NEM KELL elv az életük és a borkészítés minden területére kiterjed. Csak azt csinálják meg, ami a szőlőnek, a fogyasztóknak, a bornak és nekik a legjobb.

Maguk kb. 3 ha szőlőterületen gazdálkodnak és még felvásárolnak kb. 2-3 ha-nyi szőlőt. Saját területükön zengő, kékfrankos és hárslevelű fajták teremnek. A hárslevelű Zoltán kedvenc fehérszőlő fajtája, melyben óriási potenciált és lehetőséget lát. A vásárolt mennyiség cabernet sauvignon, cabernet franc,  syrah, merlot, pinot noir kékszőlő és chardonnay, szürkebarát, olaszrizling, rajnai rizling, sárgamuskotály fehérszőlő fajtákból tevődik össze.
A munkákat megosztják egymás között. Zsolt végzi a zöldmunkák nagy részét mind a szőlőben, mind a család gyümölcsösben is. A gyümölcsös azért lényeges, mert pálinka készítésével is foglalkoznak, kb. 20 féle párlatuk van folyamatosan. A metszés már közös munka. A borászati munkát közösen végzik. Zoltán kitalálja a koncepciót és a megvalósítást már együtt csinálják. Sőt a borkészítés utolsó fázisában már mindenki részt vesz a családtagokat is beszámítva. A borkészítésben is saját nézeteket vallanak, melyekhez hasonlók szerencsére egyre több borászatban megvalósulnak. Olyanok, mint a természetesség, csak szükséges anyagok felhasználása, minden használt, termett és termelt anyag felhasználása, a hulladék minimalizálása ill. újrahasznosítása. A borkészítésben csak kisebb barrique méretű, alapvetően zempléni tölgyfa hordót használnak, de vannak francia és amerikai hordóik is. Zoltán által kigondolt technológiával – gőzölés, kifőzés – kezelik hordóikat. Így elérve, hogy azok csak a számukra szükséges, elképzelt aromákat adják a borhoz és a bor aromáiban ne uralkodjon el a fa. Borkészítésben alapvető fontosságúnak tartják a fajta jelleg megmutatását, a gyümölcsösség megőrzését, a terroir jellegek kifejezését, ropogós és vibráló savak megtartását. Zoltán szerint - már az óvodában is a sav volt a jelük, csak az édesanyjuk nem tudta belevarrni a zsákjukba és a ruháikba.
Egyetértésben elmondták – a technológiájuk, az hogy nincs technológiájuk, viszont mindent megadnak a szőlőnek és a bornak, amitől jól érzi magát. A marketing területén is hasonló elveket vallanak - nem értenek hozzá, vagyis a marketingjük, az hogy nincs marketingjük.
A következőkben foglalták össze borkészítési ars-poetica-jukat: a természetességre törekvés, ne az alkohol döntse el a bor jellegét, a bor minőségét extraktban mérik, a fajta jelleg megtartása és kiemelése az elsődleges.
Ettől lesznek boraik ilyen fogyasztóbarát, kedves nedűk. A beszélgetés vége felé feltettem néhány konkrét kérdést is.

Melyik borvidéken tevékenykednétek, ha nem itt Egerben?
A Soproni borvidékre eset a választás, az ottani és határ másik oldalán levő osztrák borkészítési hagyományok miatt.

Melyik az a jelenlegi bortársadalmi v. borkészítési szemlélet, mely a legközelebb áll hozzátok ill. el tudjátok fogadni, esetleg követni? Csak egy „fél válasz”
A Figula Pincészet által képviselt fehérbor készítési elvek állnak legközelebb hozzánk. Ezt Zoltán személyesen is megtapasztalta, amikor náluk járt.

Kihagyom a forgalomban levő tételek értékelését. Néhányról a korábban említett linken - http://bit.ly/2Bd7AQo olvashattok. Inkább néhány a jövőbe mutató tételről, hordómintáról szeretnék említést tenni.

bor_logo.jpg
BOROK

Inkább néhány a jövőbe mutató tételről, hordómintáról szeretnék említést tenni, amelyek így frissen és nem „készen” belopták magukat a szívembe, pontosabban a torkomba.

Hárslevelű, sárgamuskotály cuvée késői szüretelésű hordóminta
Erre a tételre néhány évet várni kell, mire forgalomba kerül, de érdemes várni rá.
Beleszagolva a pohárban egy méhecskének érzem magam, aki a mezőn köröz a virágok felett és nem tudja eldönteni melyikre is szálljon le és gyűjtse be a virágport. A virágos illatbomba tölti be az orrot, mézességgel keveredve.
Ízében ott van a virágos, mézes édesség, de nem kábítóan, hanem üdén, frissen. Megkóstolva elfoglalja a száj összes ízlelőbimbóját, eluralkodva rajtuk. De ez nem kellemetlen, nem „édes elnyomás”, hanem egy fantasztikus ízorgia. Ezt a jelenleg 120 gr/l maradék cukor produkálja. Nagyon kíváncsi leszek milyen lesz ez a bor, amikor Zoltán fogyasztás képesnek ítéli.

Pinot Noir 2017 hordós, hordóminta
Pohárba kerülve közepesen intenzív pinot aromák, gyümölcsösség jellemzik. Kortyában gyümölcsös aromák, de ez nem a szokásos piros bogyós, hanem magáé a szőlőé. Kortyolva olyan mintha magát a szőlőt ennénk. Mi lesz ebből?!

Pinot Noir 2017 tartályos, tartályminta
Beleszagolva intenzív gyümölcsillatokkal árasztja el az orrot. Kóstolva is a friss gyümölcs ízek jellemzik, melyek lágyságukkal, krémességükkel bódítanak.

Nekem a hordós tetszett jobban, feleségemnek a tartályos. Amikor forgalomba kerül Ti is eldönthetitek, melyik nyújt számotokra nagyobb élményt.

A pincenyitásról hírt fogok adni. FIGYELJETEK! Ez egy olyan hely lesz, melyet nem érdemes kihagyni. Mind a fiúk, mind a borok, mind a környezet miatt. Ott találkozunk.

Magyar bort inni élvezet, magyaroknak dicsőség!

Vágó László
borélmény szakíró
vagol_foto_382_480.jpg

Szólj hozzá

bortúra borospince Eger