A Múzeum+ rendezvény teljes mértékben átköltözött a Magyar Nemzeti Galériába, amíg folynak a felújítások a Szépművészeti Múzeumban.
A hagyományokhoz híven most is sikerült egy nagyszerű KultúraLaBor eseményt rendezni a Királyi Várban. Remélve, hogy még hosszú ideig járhatunk ide ebbe a kulturális fellegvárban. Persze, csak ha a politika is így akarja.

KULTÚRA

A gazdag művészeti kínálatból, az időszaki kiállításokból sikerült megnézni a Sors és jelkép - Erdélyi magyar képzőművészet 1920-1990 című kiállítást. Ahol tulajdonképpen a Nagybányai festőiskola művészeinek az alkotásaiban gyönyörködhettünk Földváry Piroska művészettörténész értő vezetésével.
A kiállítás „A megszokott Erdély-sztereotípiák helyett a kevéssé ismert, rejtett vagy ismeretlen vonatkozásokat ismerteti meg a látogatókkal. Az átfogó igényű tárlat anyagát jelentős mértékben az erdélyi (romániai) köz- és magángyűjteményekből kölcsönzött tárgyak alkotják. A tárlat kilenc szekciója a legváltozatosabb szempontok szerint mutatja be Erdély magyar művészetének hét évtizedét.”( http://mng.hu/kiallitasok/idoszaki/aktualis/erdely_nyito). A kilenc szekcióból az időnk csak 3 megtekintésére volt elegendő.

Még egy izgalmas időszaki kiállítást néztünk meg. Lovass Dóra művészettörténész vezetett a kínai művészet érdekes világába. „Kínán kívül először Magyarországon mutatkozik be a 20. századi kínai festészet egyik legkiválóbb mestere, Qi Baishi egy egész életművét átfogó, retrospektív kiállításon. A Magyar Nemzeti Galéria A természet igézete - Qi Baishi-festmények a Pekingi Művészeti Akadémia gyűjteményéből című tárlata közel 110 festményt mutat be.” (http://mng.hu/kiallitasok/idoszaki/aktualis/qi_baishi_nyito)
Qi Baishi (Csi Paj-si, 1864-1957) eleinte fa- és pecsétfaragóként szerzett komoly hírnevet, és csak élete derekán fordult a festészet felé. Madarakat, virágokat ábrázoló képeivel, merész és ötletes színhasználatával kitágította a hagyományos kínai piktúra kereteit. Főként az élet apró jelenségei érdekelték, a környezetében látott egyszerű motívumokat örökítette meg: virágokat, zöldségeket, gyümölcsöket, állatokat, köztük leginkább rákokat, halakat, békákat és rovarokat. A kalligráfiát is nagy hangsúllyal használta kompozícióiban.

BOR

A résztvevőknek a bor élményt a Káli Kövek Borászat (http://kalikovek.hu/) borai szolgáltatták. Három tétel kóstoltam és vegyes élményem volt.
REZEDA Olaszrizling válogatás, birtokbor
A bor fantázia neve tükröződik illatában és ízében is. Egy friss, gyümölcsös, virágos, zöld illatos nedűt ihattunk. Benne volt a Balaton-felvidék minden íze és zamata. Minden kortyot hosszú lecsengéssel élvezhettünk. A szép savgerinc, az alkohol és sav harmónia csak fokozta a bor élvezeti értékeit. Csak ajánlani tudom mindenkinek.

SZENTBÉKKÁLLA SZÜRKEBARÁT
Ez a bor már nem nyújtott olyan élményt, mint a REZEDA. Azonban egy jó minőségű, jól élvezhető és jól csúszó italt kóstoltunk. Nem kiemelkedő, de mindennapi fogyasztásra kiváló és javasolt.

KÁLI KÖVEK ROSÉ
Ez bor merlot és kékfrankos házasítás. Kóstolásánál egy Bujtor István film jutott eszembe, amelyben így jellemeztek egy bort – hát ez bizony savanykás. Ez itt is igaz volt.

KULTÚRA

A kultúra további két ágának bemutatóját is élvezhettük, Bábel Klára hárfaművész zenéjét és Bata Rita táncművészetét.